2008. november 1., szombat

Könyves esték és séta a pesti zsidó negyedben

Meghívó
KönyvESték sorozatunk 3. beszélgetésére
a Holokauszt Emlékközpontban
A gettó kapuján innen és túl

Létezik – és létezett-e egyáltalán - Pesten „zsidónegyed”? És amit mégis így nevezünk, mitől alapvetően más, mint Prága Gólem-járta, vagy a krakkói Kazimierz kávéházakkal és klezmerzenészekkel belakott, „virtuális” zsidónegyede? Erzsébetvárosnak a Király és a Wesselényi utca közé eső területe sokak számára csakis rossz emlékeket idéz fel: a pesti nagygettóét – a rendszerváltás után szocializálódott fiataloknak viszont leginkább a szubkulturális zsidó találkozóhelyeket: a Sirályt és a romkocsmákat jelenti.
Mitől pezsdülne fel ma ez a városrész? Milyen feltételek mellett költözne vissza oda sok lokálpatrióta, vagy találna új otthonra ott számos jól kereső, fiatal lakó, és nyitna kávéházakat, és létesítene közösségi tereket? Ha modern, világvárosias utcák foglalnák el a klasszicista-romantikus, hajdan hangulatos, de ma már igencsak omladozó házak övezte utcákat? Vagy éppen ellenkezőleg: a világért sem szabadna hozzányúlni a spontán városfejlődés során kialakult, organikus utcahálózathoz, csupán rehabilitálni a tetszhalott környéket? Hiszen éppen a negyed autentikus hangulata vonzza mágnesként magához a turistákat, a befektetőket és az új város(negyed)alapítókat?
Efféle kérdésekről (is) diskurálunk majd a zsidónegyedről megjelent, két új könyv kapcsán.
Perczel Anna építész és városvédő könyve, a Védtelen örökség a városnegyed megmentése mellett teszi le a voksot. Pest régi zsidónegyede nemcsak a főváros egyik legrégibb és leghangulatosabb városrésze, de Európa nagyvárosaihoz képest is sajátos, egyedülálló helyet foglal el. Könyvében ugyanakkor nemcsak a negyed említésre méltó épületeit ”katalogizálja”, de megidézi a hely szellemét is: felbukkan itt a hajdan itt élők emlékezetéből sok mitikus figura: írók, boltosok, kézművesek, és az Akácfa utcában bujkáló belsi csodarabbi…
A Kövek Meséi – Irodalmi séták a pesti zsidónegyedben című kötet (MAZSIKE; szerkesztette Deák Andrea, Gyárfás Katalin és Szegő Dóra) kortárs írók képzeletbeli sétái keretében mutatják be a pesti zsidóság történetét. A kötetbe gyűjtött írások a negyed kulturális atmoszféráját idézik fel – vagy találják ki újra.
Pécsi Katalin irodalomtörténész beszélgetőtársai: Perczel Anna építész, Szegő Dóra szociológus és Benedek István Gábor író
A KönyvEstén mindkét könyvet kedvezményesen árulja a kiadója.
Helyszín: Holokauszt Emlékközpont, IX. Páva utca 39. (A Ferenc körút metrómegállótól 5 percre).
Időpont: 2008. november 6. 18 óra

A program után a Zachor Alapítvány fiatal „kortárs vezetői” esti sétára invitálják az érdeklődőket a Zsidónegyedbe. Indulás a Páva utcából: 20 órakor.

Nincsenek megjegyzések: