Mulandóság és halhatatlanság
A világirodalom klasszikusai és újrafordításaik
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár
és a Magyar Műfordító Egyesület
tisztelettel meghívja Önt 2010. október 19-én, kedden 18.30-ra
Benyhe János műfordítói estjére
Az új magyar Don Quijote
Cervantes regényének újrafordítójával
M. Nagy Miklós, a kötet szerkesztője beszélget
A rendezvény a Magyar Műfordító Egyesület Metafora-estek sorozatának programja.
Helyszín:
Országos Idegennyelvű Könyvtár
1056 Budapest, Molnár utca 11.
2010. október 15., péntek
Természettudományos vetélkedő
Kedves Érdeklődők!
A MOL idén első alkalommal egy őszi természettudományos vetélkedőre, a Junior Freshhh-re invitálja a matematika, fizika, kémia, biológia vagy földrajz iránt érdeklődő középiskolás diákokat. A vetélkedő izgalmas feladatai, rejtvényei segíthetik a diákokat a természettudományos versenyekre vagy az érettségire való felkészülésben. De azok számára is tartogat érdekes feladatokat, akik nem osztályelsők a természettudományokban.
Kiket hív a MOL a vetélkedőre? Olyan háromtagú, középiskolás barátokból, osztály-, évfolyam- vagy iskolatársakból álló csapatokat, akik érdeklődnek a természettudományok iránt és szeretnek játszani.
Mit nyerhetnek…?
… a diákok?:
Az első csapat díja egy-egy Leonar3do csomag, amely egy fiatal magyar egyetemista legújabb szabadalma, találmánya. A második csapat Samsung NP-N150 netbookokat, a harmadik helyezettek pedig egy-egy LEGO Mindstorm NXT programozható robotot nyernek.
… az iskolák?:
Azon iskolák, amelyek a legeredményesebb csapatot, illetve csapatokat állítják ki, egy Leonar3do csomagot, vagy egy HP Officejet 4500 multifunkciós fénymásolót nyernek.
Miből áll a verseny?
1) online vetélkedő november 8-tól – „Mentsd meg Frisco buliját!”
2) 2. forduló – „Házi feladat”
3) élő döntő december 10-én a MOL százhalombattai Dunai Finomítójának területén
Regisztráció: www.junior.freshhh.net honlapon november 7-ig!
Bővebb információ és jelentkezési lap:www.junior.freshhh.net
Üdvözlettel:a Junior Freshhh Támogató Csapata
A MOL idén első alkalommal egy őszi természettudományos vetélkedőre, a Junior Freshhh-re invitálja a matematika, fizika, kémia, biológia vagy földrajz iránt érdeklődő középiskolás diákokat. A vetélkedő izgalmas feladatai, rejtvényei segíthetik a diákokat a természettudományos versenyekre vagy az érettségire való felkészülésben. De azok számára is tartogat érdekes feladatokat, akik nem osztályelsők a természettudományokban.
Kiket hív a MOL a vetélkedőre? Olyan háromtagú, középiskolás barátokból, osztály-, évfolyam- vagy iskolatársakból álló csapatokat, akik érdeklődnek a természettudományok iránt és szeretnek játszani.
Mit nyerhetnek…?
… a diákok?:
Az első csapat díja egy-egy Leonar3do csomag, amely egy fiatal magyar egyetemista legújabb szabadalma, találmánya. A második csapat Samsung NP-N150 netbookokat, a harmadik helyezettek pedig egy-egy LEGO Mindstorm NXT programozható robotot nyernek.
… az iskolák?:
Azon iskolák, amelyek a legeredményesebb csapatot, illetve csapatokat állítják ki, egy Leonar3do csomagot, vagy egy HP Officejet 4500 multifunkciós fénymásolót nyernek.
Miből áll a verseny?
1) online vetélkedő november 8-tól – „Mentsd meg Frisco buliját!”
2) 2. forduló – „Házi feladat”
3) élő döntő december 10-én a MOL százhalombattai Dunai Finomítójának területén
Regisztráció: www.junior.freshhh.net honlapon november 7-ig!
Bővebb információ és jelentkezési lap:www.junior.freshhh.net
Üdvözlettel:a Junior Freshhh Támogató Csapata
2010. október 8., péntek
Mario Vargas Llosa a 2010-es Irodalmi Nobel-díjas
A 2010-es Irodalmi Nobel-díjat Mario Vargas Llosa kapta.
A 74 éves perui író a Nobel-díj bizottság indoklása szerint "a hatalomszerkezetek feltérképezéséért és az egyéni ellenállás, fellépés és kudarc erőteljes ábrázolásáért" kapta a díjat.
2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt a szerző, a Litera nyomon követte ittartózkodását egészet az érkezésétől kezdve. Kapcsolódó cikkeink rengeteg érdekességet találnak.
"Én egyetlen művemet sem olvastam még fordításban, sőt, utólag spanyolul sem szeretem elolvasni őket. A műfordításnak ugyanakkor óriási fontosságot tulajdonítok, hiszen fordítások híján én magam sem olvashattam volna legkedvesebb íróimat, Dosztojevszkijt, Csehovot vagy Kafkát." - Nyilatkozta Mario Vargas Llosa 2003-ban a Literának.
Most ősszel négy év után jelentkezik új regénnyel, [2] a novemberben megjelenő El sueno del celta (A kelta álma) gyaníthatóan az ősz egyik legnagyobb könyvsikere lesz. A regény Roger Casemet, Nagy-Britannia ír származású kongói konzulja, és Joseph Conrad író barátságáról szól. Vargas Llosa több éven keresztül kutatta az diplomata kalandos életét, aki Afrikában a korábbi gyarmattartó II. Lipót kegyetlenségeit tárta fel, de Peruban is járt, ahol a kaucsuktermelő putumayo indiánok helyzetét vizsgálta.
[3]
Magyarul megjelent kötetei
Kölykök (1959 – Los jefes) (ford. Benyhe János, Kesztyüs Erzsébet, Nagy Mátyás, 1967)
A város és a kutyák (1963 – La ciudad y los perros) (ford. Gulyás András, 1969)
A Zöld Palota (1966 – La casa verde) (ford. Benczik Vilmos, 1974)
Négy óra a Catedralban (1969 – Conversacion en la catedral) (ford. Gulyás András, 1973)
Pantaleón és a hölgyvendégek (1973 – Pantaleón y las visitadoras) (ford. Huszágh Nándor, 1977)
Júlia néni és a tollnok (1977 – La tía Julia y el escribidor) (ford. Huszágh Nándor, 1983)
Háború a világ végén (1981 – La guerra del fin del mundo) (ford. Latorre Ágnes, 1996)
Mayta története (1984 – Historia de Mayta) (ford. Tomcsányi Zsuzsa, 1997)
Ki ölte meg Palomino Molerót (1986 – Quien mato a Palomino Molero?) (ford. Csuday Csaba, 1989)
A beszélő (1987 – El hablador) (ford. Pál Ferenc, 1993)
Szeretem a mostohámat (1988 – Elogio de la madrastra) (ford. Csuday Csaba, 1990)
Halál az Andokban (1993 – Lituma en los Andes) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 1996)
Don Rigoberto feljegyzései (1997 – Los cuadernos de don Rigoberto) (ford. Szilágyi Mihály, 2007)
Levelek egy ifjú regényíróhoz (1997 - Cartas a un joven novelista) (ford. Benyhe János, 1999)
A kecske ünnepe (2000 – La fiesta del chivo) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 2001)
Édenkert a sarkon túl (2003 – El Paraíso En la Otra Esquina) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 2003)
Izrael, Palesztina : béke vagy szent háború (ford. Benyhe János, 2007)
A rossz kislány csínytevései (2006 – Travesuras de la niña mala) (ford: Szőnyi Ferenc, 2007)
Utazás a fikció birodalmába - Juan Carlos Onetti világa (2008 - El viaje a la ficción - El mundo de Juan Carlos Onetti) (ford.: Scholz László, 2010)
[4]
Mario Varga Llosa élete
Mario Varga Llosa 1936-ban született Peruban. Szülei válása után édesanyjával Bolíviába költöztek. Tízéves korától ismét Peruban él, a fővárosban, Limában kezdi tanulmányait. Már tizenhat évesen drámát ír, később az egyetemen irodalmat és jogot hallgat, és a Literatura c. irodalmi újság társszerkesztője.
Az egyetemet végül Madridban fejezi be, de 1959-től Párizsban él, ahol spanyolt tanít, valamint a francia rádió spanyol osztályán dolgozik.
Első regénye, a Városok és kutyák 1962-ben jelenik meg, és egyből meghozza a nemzetközi elismerést.
1964-ben elválik feleségétől, évekkel később a történetet a Júlia néni és a tollnok című regényében dolgozza fel, amihez Julia Urquidi is megírja saját változatát 1993-ban.
1966-ban jelenik meg második regénye a Zöld palota, ekkor már második feleségével Patricia Llosával él együtt. A hatvanas évek végétől különböző amerikai és európai egyetemeken tanít, ’67-ben pedig kiadja összegyűjtött novelláit Kölykök címmel (A címadó írás volt az első kiadott novellája).
1970-ben családjával Barcelonába költözik, itt írja doktori disszertációját, aminek témája példaképe, Gabriel García Marquez. 1973-ban jelenik meg a Pantaleón és a hölgyvendégek, amiből három évvel később saját maga rendez filmet.
1975-ben visszatér Peruba, 1977-ben pedig a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választják. A nyolcvanas években már Japánban is tanít, közben sorra jelennek meg regényei.1990-ben indul a perui elnökválasztáson, és noha első számú esélyes, végül mégse nyer. 1995-ben megkapja a legmagasabb spanyol nyelvű irodalmi elismerést, a Cervantes-díjat.
[5]
Bokszolt Márquezzel
Vargas Llosa 1964-ben elvált első feleségétől, Juliától. Házasságuk történetét később az 1977-ben megjelent Júlia néni és a tollnok című regényében dolgozta fel. A regényhez 1983-ban Julia Urquidi is megírta saját válaszát, mely angolul My life with Mario Vargas Llosa (Életem Mario Vargas Llosával) címen látott napvilágot.
Ehhez az életrajzi eseményhez kapcsolódik a kedvenc történetünk, amikor egyik legjobb barátjával, a kolumbiai Gabriel Garcia Márquezzel összeverekedett féltékenységből. 1976 Valentin Napján le is fotózták a Száz év magány szerzőjét, a 1982-es Nobel-díjast egy óriási monokli és egy széles mosoly kíséretében. Azóta nem beszéltek egymással. Eleinte arról volt szó, hogy a kettőjük közti politikai különbség miatt vesztek össze, de a fotót készítő jóbarát szerint inkább arról volt szó, hogy Márquez rámozdult Vargas Llosa feleségére. 1965-ben feleségül vette Patricia Llosát. Két fiuk és egy lányuk született.
A Budai könyvtárában megtalálható művei:
A város és a kutyák
Édenkert a sarkon túl
A 74 éves perui író a Nobel-díj bizottság indoklása szerint "a hatalomszerkezetek feltérképezéséért és az egyéni ellenállás, fellépés és kudarc erőteljes ábrázolásáért" kapta a díjat.
2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt a szerző, a Litera nyomon követte ittartózkodását egészet az érkezésétől kezdve. Kapcsolódó cikkeink rengeteg érdekességet találnak.
"Én egyetlen művemet sem olvastam még fordításban, sőt, utólag spanyolul sem szeretem elolvasni őket. A műfordításnak ugyanakkor óriási fontosságot tulajdonítok, hiszen fordítások híján én magam sem olvashattam volna legkedvesebb íróimat, Dosztojevszkijt, Csehovot vagy Kafkát." - Nyilatkozta Mario Vargas Llosa 2003-ban a Literának.
Most ősszel négy év után jelentkezik új regénnyel, [2] a novemberben megjelenő El sueno del celta (A kelta álma) gyaníthatóan az ősz egyik legnagyobb könyvsikere lesz. A regény Roger Casemet, Nagy-Britannia ír származású kongói konzulja, és Joseph Conrad író barátságáról szól. Vargas Llosa több éven keresztül kutatta az diplomata kalandos életét, aki Afrikában a korábbi gyarmattartó II. Lipót kegyetlenségeit tárta fel, de Peruban is járt, ahol a kaucsuktermelő putumayo indiánok helyzetét vizsgálta.
[3]
Magyarul megjelent kötetei
Kölykök (1959 – Los jefes) (ford. Benyhe János, Kesztyüs Erzsébet, Nagy Mátyás, 1967)
A város és a kutyák (1963 – La ciudad y los perros) (ford. Gulyás András, 1969)
A Zöld Palota (1966 – La casa verde) (ford. Benczik Vilmos, 1974)
Négy óra a Catedralban (1969 – Conversacion en la catedral) (ford. Gulyás András, 1973)
Pantaleón és a hölgyvendégek (1973 – Pantaleón y las visitadoras) (ford. Huszágh Nándor, 1977)
Júlia néni és a tollnok (1977 – La tía Julia y el escribidor) (ford. Huszágh Nándor, 1983)
Háború a világ végén (1981 – La guerra del fin del mundo) (ford. Latorre Ágnes, 1996)
Mayta története (1984 – Historia de Mayta) (ford. Tomcsányi Zsuzsa, 1997)
Ki ölte meg Palomino Molerót (1986 – Quien mato a Palomino Molero?) (ford. Csuday Csaba, 1989)
A beszélő (1987 – El hablador) (ford. Pál Ferenc, 1993)
Szeretem a mostohámat (1988 – Elogio de la madrastra) (ford. Csuday Csaba, 1990)
Halál az Andokban (1993 – Lituma en los Andes) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 1996)
Don Rigoberto feljegyzései (1997 – Los cuadernos de don Rigoberto) (ford. Szilágyi Mihály, 2007)
Levelek egy ifjú regényíróhoz (1997 - Cartas a un joven novelista) (ford. Benyhe János, 1999)
A kecske ünnepe (2000 – La fiesta del chivo) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 2001)
Édenkert a sarkon túl (2003 – El Paraíso En la Otra Esquina) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 2003)
Izrael, Palesztina : béke vagy szent háború (ford. Benyhe János, 2007)
A rossz kislány csínytevései (2006 – Travesuras de la niña mala) (ford: Szőnyi Ferenc, 2007)
Utazás a fikció birodalmába - Juan Carlos Onetti világa (2008 - El viaje a la ficción - El mundo de Juan Carlos Onetti) (ford.: Scholz László, 2010)
[4]
Mario Varga Llosa élete
Mario Varga Llosa 1936-ban született Peruban. Szülei válása után édesanyjával Bolíviába költöztek. Tízéves korától ismét Peruban él, a fővárosban, Limában kezdi tanulmányait. Már tizenhat évesen drámát ír, később az egyetemen irodalmat és jogot hallgat, és a Literatura c. irodalmi újság társszerkesztője.
Az egyetemet végül Madridban fejezi be, de 1959-től Párizsban él, ahol spanyolt tanít, valamint a francia rádió spanyol osztályán dolgozik.
Első regénye, a Városok és kutyák 1962-ben jelenik meg, és egyből meghozza a nemzetközi elismerést.
1964-ben elválik feleségétől, évekkel később a történetet a Júlia néni és a tollnok című regényében dolgozza fel, amihez Julia Urquidi is megírja saját változatát 1993-ban.
1966-ban jelenik meg második regénye a Zöld palota, ekkor már második feleségével Patricia Llosával él együtt. A hatvanas évek végétől különböző amerikai és európai egyetemeken tanít, ’67-ben pedig kiadja összegyűjtött novelláit Kölykök címmel (A címadó írás volt az első kiadott novellája).
1970-ben családjával Barcelonába költözik, itt írja doktori disszertációját, aminek témája példaképe, Gabriel García Marquez. 1973-ban jelenik meg a Pantaleón és a hölgyvendégek, amiből három évvel később saját maga rendez filmet.
1975-ben visszatér Peruba, 1977-ben pedig a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választják. A nyolcvanas években már Japánban is tanít, közben sorra jelennek meg regényei.1990-ben indul a perui elnökválasztáson, és noha első számú esélyes, végül mégse nyer. 1995-ben megkapja a legmagasabb spanyol nyelvű irodalmi elismerést, a Cervantes-díjat.
[5]
Bokszolt Márquezzel
Vargas Llosa 1964-ben elvált első feleségétől, Juliától. Házasságuk történetét később az 1977-ben megjelent Júlia néni és a tollnok című regényében dolgozta fel. A regényhez 1983-ban Julia Urquidi is megírta saját válaszát, mely angolul My life with Mario Vargas Llosa (Életem Mario Vargas Llosával) címen látott napvilágot.
Ehhez az életrajzi eseményhez kapcsolódik a kedvenc történetünk, amikor egyik legjobb barátjával, a kolumbiai Gabriel Garcia Márquezzel összeverekedett féltékenységből. 1976 Valentin Napján le is fotózták a Száz év magány szerzőjét, a 1982-es Nobel-díjast egy óriási monokli és egy széles mosoly kíséretében. Azóta nem beszéltek egymással. Eleinte arról volt szó, hogy a kettőjük közti politikai különbség miatt vesztek össze, de a fotót készítő jóbarát szerint inkább arról volt szó, hogy Márquez rámozdult Vargas Llosa feleségére. 1965-ben feleségül vette Patricia Llosát. Két fiuk és egy lányuk született.
A Budai könyvtárában megtalálható művei:
A város és a kutyák
Édenkert a sarkon túl
2010. október 6., szerda
Faludy György száz éve született
Kedves Olvasóink!
Elkészült a kiállítás Faludy György költő-író-műfordító életéről és művészetéről.
A kiállítás megtekinthető a könyvtárba vezető folyosón!
Az Iskolai Könyvtárak Világhónapja alkalmából költői délután emlékezünk meg a szerzőről, könyvtárunkból művei kölcsönözhetők.
Felhívjuk a figyelmet a Petőfi Irodalmi Múzeum Faludy kiállítására ill. a Digitális Irodalmi Akadémia Faludy tartalmaira!
Elkészült a kiállítás Faludy György költő-író-műfordító életéről és művészetéről.
A kiállítás megtekinthető a könyvtárba vezető folyosón!
Az Iskolai Könyvtárak Világhónapja alkalmából költői délután emlékezünk meg a szerzőről, könyvtárunkból művei kölcsönözhetők.
Felhívjuk a figyelmet a Petőfi Irodalmi Múzeum Faludy kiállítására ill. a Digitális Irodalmi Akadémia Faludy tartalmaira!
2010. október 1., péntek
Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja- október
2010. szeptember 21., kedd
Autómentes nap
Holnap, azaz szeptember 22-én Autómentes napot tartanak sok országban
Két honlapra hívom fel a figyelmeteket:
www.criticalmass.hu
www.bam.hu Ez utóbbi a Bringázz munkába! akcióban résztvevők honlapja- a Budai is regisztrált csapat a könyvtáros személyében!
Sok érdekesség is vár benneteket a közlekedés és a kerékpározás témájában a könyvtárban!!!
Bringázzunk együtt munkába!
Két honlapra hívom fel a figyelmeteket:
www.criticalmass.hu
www.bam.hu Ez utóbbi a Bringázz munkába! akcióban résztvevők honlapja- a Budai is regisztrált csapat a könyvtáros személyében!
Sok érdekesség is vár benneteket a közlekedés és a kerékpározás témájában a könyvtárban!!!
Bringázzunk együtt munkába!
2010. szeptember 20., hétfő
A magyar népmese napja
Kedves Olvasóink!
A könyvtár előterében a Népmese napjához kapcsolódóan egy kis kiállítást tekinthettek meg, alább pedig a felhívást olvashatjátok.
Ne feledjétek: pénteken iskolánkban is megünnepeljük egy magyar népmese elmondásával e jeles eseményt!
Óriási mesekincset hagyott ránk a múlt. A társadalmi változások révén a népmesék hagyományos útja – mellyel a hallgatóhoz juthatott – egyre szűkebb lett, azzal fenyegetve, hogy elvész. Nem a mesék halványodtak, hanem a valódi találkozások. A változásokra válaszul nagyjaink, a mese jelentőségét és a helyzet súlyosságát mérlegelve, az átörökítés új formáit keresték. Benedek Elek jókora csokrot gyűjtött össze és hagyott ránk ebből a sok színben pompázó világból. A jó 100 esztendő elmúltával is csorbítatlanok érdemei. Ő a népmeséből született gyermekmese igazi megteremtője, és az első színpadi mesemondónk is. Ennek elismeréseképpen a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére, az Ő tiszteletére ünnepeljük születése napján a meséinket, mesemondóinkat és mesegyűjtőinket.
A népmesék nem egy letűnt világ nyomai, hanem elődeink ránk örökített bölcsességének gyöngyszemei. „Szerencséd, hogy öreganyádnak/öregapádnak szólítottál”. A mese a lelki rokonunk, a bölcs és tapasztalt öregapánk és öreganyánk, aki a kellő időben tanáccsal és segítséggel látja el a tisztelettel és nyitott szívvel feléje forduló hallgatót. A népmesék kincsestárában tudást és erőt kap kis és nagy küzdelmeihez az, aki megdolgozik érte. A mese reményt és erőt adó, csodával meglocsolt szigorú tanítónk, aki mindig azt mutatja meg magából, amire épp szükségünk van. Akárcsak régen, ma is öreg és fiatal, küzdő és pihenő mást hall meg a meséből, és másra használja. Ez a mindent járó malmocska a nyitott szemre, fülre, szívre vár.
A mese maga a kincs, de az út is, amelyen eljutunk hozzá. A népmese az élőbeszéd művészete. A mesemondó és a hallgatók között egy különleges, varázslatos kapcsolat jön létre, ahol a közönség közbeszólásaival alakíthatja a mese folyamatát, mégis: soha nem térhet le a mesei szabályok ösvényéről. A mesei nyelv ismerete az összetartozás élményével ajándékozza meg a mesét hallgató felnőtteket és gyerekeket. A máig tartó néprajzi gyűjtések lehetőséget adnak, hogy meséinket „újratanuljuk”, s ha megismertük őket, visszahelyezzük a mindennapi életünkbe, ahol gyerekeinkkel együtt megtaláljuk a boszorkányok, királyok és szegény legények között önmagunkat. A népmese hatalmas ereje, mind a mai napig elsősorban a szóbeliségben rejlik. Folyamatosan változnak az alkalmak és a forma, ahol a mese újjászülethet, a mondott és hallott népmesék ma is csodatevők.
Nem feledkezhetünk meg a gyermekeknek íródott mesekönyvekről sem. Napjainkban egyre több a színvonalas, tartalmában és látványában is „gyermekbarát” mesekönyv. E könyvek nézegetése, együtt olvasgatása elengedhetetlen a gyerekek egészséges, kulturális fejlődéséhez, az embercsemete olvasóvá neveléséhez és az olvasó Emberré válásához.
Benedek Elek születésnapját az idei évben is számos határon túli vendéggel ünnepeljük.
Hagyományteremtő szándékkal megkezdjük egy-egy kiválasztott népcsoport, nemzetiség kiemelt bemutatását. A 2010-es rendezvény vendége a Drávaszög és a hazánkban élő horvát nemzetiség.
Felkérjük az iskolák, könyvtárak, közintézmények vezetőit és elhivatott munkatársait, valamint a családok apraját-nagyját, hogy forduljanak ezen alkalomból a mesék felé. Mondjuk, hallgassuk, olvassuk és játsszuk, éljük a mesét! Áldozzunk időt, teremtsünk alkalmat, hogy örökéletű meséink hangján megszólalhasson a múlt és jelen bölcsessége, a csodák nevetéssel, bátorsággal és erővel tölthessenek el! Szólaljon meg a mese a maga hangján, hogy gazdagodhassunk tudással, egészséggel és csodatevő örömmel!
Ebben az évben a Magyar Olvasástársaság „A családi olvasás éve” jegyében ünnepli A népmese napját. A mese, amelynek közösségteremtő ereje vitathatatlan, a család életében varázseszköz, gyermekeink szemébe nézve vagy könyv fölött összebújva egyaránt.
A könyvtár előterében a Népmese napjához kapcsolódóan egy kis kiállítást tekinthettek meg, alább pedig a felhívást olvashatjátok.
Ne feledjétek: pénteken iskolánkban is megünnepeljük egy magyar népmese elmondásával e jeles eseményt!
Óriási mesekincset hagyott ránk a múlt. A társadalmi változások révén a népmesék hagyományos útja – mellyel a hallgatóhoz juthatott – egyre szűkebb lett, azzal fenyegetve, hogy elvész. Nem a mesék halványodtak, hanem a valódi találkozások. A változásokra válaszul nagyjaink, a mese jelentőségét és a helyzet súlyosságát mérlegelve, az átörökítés új formáit keresték. Benedek Elek jókora csokrot gyűjtött össze és hagyott ránk ebből a sok színben pompázó világból. A jó 100 esztendő elmúltával is csorbítatlanok érdemei. Ő a népmeséből született gyermekmese igazi megteremtője, és az első színpadi mesemondónk is. Ennek elismeréseképpen a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére, az Ő tiszteletére ünnepeljük születése napján a meséinket, mesemondóinkat és mesegyűjtőinket.
A népmesék nem egy letűnt világ nyomai, hanem elődeink ránk örökített bölcsességének gyöngyszemei. „Szerencséd, hogy öreganyádnak/öregapádnak szólítottál”. A mese a lelki rokonunk, a bölcs és tapasztalt öregapánk és öreganyánk, aki a kellő időben tanáccsal és segítséggel látja el a tisztelettel és nyitott szívvel feléje forduló hallgatót. A népmesék kincsestárában tudást és erőt kap kis és nagy küzdelmeihez az, aki megdolgozik érte. A mese reményt és erőt adó, csodával meglocsolt szigorú tanítónk, aki mindig azt mutatja meg magából, amire épp szükségünk van. Akárcsak régen, ma is öreg és fiatal, küzdő és pihenő mást hall meg a meséből, és másra használja. Ez a mindent járó malmocska a nyitott szemre, fülre, szívre vár.
A mese maga a kincs, de az út is, amelyen eljutunk hozzá. A népmese az élőbeszéd művészete. A mesemondó és a hallgatók között egy különleges, varázslatos kapcsolat jön létre, ahol a közönség közbeszólásaival alakíthatja a mese folyamatát, mégis: soha nem térhet le a mesei szabályok ösvényéről. A mesei nyelv ismerete az összetartozás élményével ajándékozza meg a mesét hallgató felnőtteket és gyerekeket. A máig tartó néprajzi gyűjtések lehetőséget adnak, hogy meséinket „újratanuljuk”, s ha megismertük őket, visszahelyezzük a mindennapi életünkbe, ahol gyerekeinkkel együtt megtaláljuk a boszorkányok, királyok és szegény legények között önmagunkat. A népmese hatalmas ereje, mind a mai napig elsősorban a szóbeliségben rejlik. Folyamatosan változnak az alkalmak és a forma, ahol a mese újjászülethet, a mondott és hallott népmesék ma is csodatevők.
Nem feledkezhetünk meg a gyermekeknek íródott mesekönyvekről sem. Napjainkban egyre több a színvonalas, tartalmában és látványában is „gyermekbarát” mesekönyv. E könyvek nézegetése, együtt olvasgatása elengedhetetlen a gyerekek egészséges, kulturális fejlődéséhez, az embercsemete olvasóvá neveléséhez és az olvasó Emberré válásához.
Benedek Elek születésnapját az idei évben is számos határon túli vendéggel ünnepeljük.
Hagyományteremtő szándékkal megkezdjük egy-egy kiválasztott népcsoport, nemzetiség kiemelt bemutatását. A 2010-es rendezvény vendége a Drávaszög és a hazánkban élő horvát nemzetiség.
Felkérjük az iskolák, könyvtárak, közintézmények vezetőit és elhivatott munkatársait, valamint a családok apraját-nagyját, hogy forduljanak ezen alkalomból a mesék felé. Mondjuk, hallgassuk, olvassuk és játsszuk, éljük a mesét! Áldozzunk időt, teremtsünk alkalmat, hogy örökéletű meséink hangján megszólalhasson a múlt és jelen bölcsessége, a csodák nevetéssel, bátorsággal és erővel tölthessenek el! Szólaljon meg a mese a maga hangján, hogy gazdagodhassunk tudással, egészséggel és csodatevő örömmel!
Ebben az évben a Magyar Olvasástársaság „A családi olvasás éve” jegyében ünnepli A népmese napját. A mese, amelynek közösségteremtő ereje vitathatatlan, a család életében varázseszköz, gyermekeink szemébe nézve vagy könyv fölött összebújva egyaránt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)