Pályázat középiskolásoknak
Napjainkban az olvasási szokások forradalmi változáson mennek keresztül. Az ELTE Egyetemi Könyvtár 9-12. osztályos diákok számára pályázatot ír ki korunk olvasási szokásainak vizuális technikával való bemutatására. Pályázni lehet fotóval, kisfilmmel vagy képregénnyel, egyénileg vagy csoportosan. Az eredeti alkotásokat a könyvtár különleges nyereményekkel díjazza.
A pályázat beadási határideje: 2011. 10. 28., péntek, 24 óra.
Eredményhirdetés: 2011. 11. 11., péntek, 11 óra 11 perc.
A pályázat részletes kiírása és a jelentkezési lap az alábbi linkről tölthető le:http://www.konyvtar.elte.hu/jelentkezesilap.pdf
http://www.konyvtar.elte.hu/palyazatikiiras.pdf
Pecznik Éva
kommunikációs referens
ELTE Egyetemi Könyvtár
1053 Budapest Ferenciek tere 6.
Telefon: 36-1-411-6738
e-mail: pecznik.eva@lib.elte.hu
www.konyvtar.elte.hu
2011. október 14., péntek
2011. október 6., csütörtök
Irodalmi Nobel-díj 2011. :Tomas Tranströmer
A Guardian szerint a Svéd Akadémia az őt az utóbbi években sokszor ért elszigetelődés vádjára válaszul díjazta saját nemzeti költőjét, Tranströmert. Tény, hogy az utóbbi tíz évben ő volt a nyolcadik európai szerző, Herta Müller (2009), Le Clézio (2008), Doris Lessing (2007), Orhan Pamuk (2006), Harold Pinter (2005), Elfriede Jelinek (2004), Kertész Imre (2002), akit díjaztak.
Tranströmer a stockholmi Södra Középiskolában tanult, majd 1956-ban pszichológia szakot végzett a Stockholmi Egyetemen. 13 éves korában kezdett írni, első verseskötete, a 17 dikter (17 vers) 1954-ben jelent meg. Teljes költészeti termése 1997-ben látott napvilágot angolul New Collected Poems címmel, Robert Fulton fordításában. A Den stora gåtan (A nagy rejtély) megjelenése után a Fulton-féle kötet ezzel kiegészítve újra megjelent The Great Enigma: New Collected Poems címmel 2006-ban. Tranströmer 1993-ban tette közzé rövid önéletrajzát Minnena ser mig (Az emlékek látnak) címmel.
Költőtársai – különösen az átpolitizált 1970-es években – azzal vádolták, hogy hátat fordít a mesterség forradalmi hagyományának, s verseiben és regényeiben nem foglalkozik politikai kérdésekkel. Életműve azonban használja és továbbfejleszti a 20. századi költészet modernista, expresszionista/szürrealista nyelvezetét. A hétköznapi életből és a természetből vett tiszta, látszólag egyszerű képei mély bepillantást engednek az emberi lélek egyetemes aspektusaiba.
Tranströmer és amerikai költő barátja, Robert Bly levelezése az Air Mail című kötetben olvasható.
1990-ben agyvérzés érte, azóta nehezen beszél, de továbbra is alkot. Többször is említették az irodalmi Nobel-díj várományosai között, sokan a legnagyobb svéd költők egyikének tekintik. Elnyerte többet között a Bonnier költészeti díjat, a Neustadt Nemzetközi Irodalmi Díjat, az Oevralids-díjat, a német Petrach-díjat, az Északi Tanács Irodalmi Díját, a Strugai Költészeti Estek Aranykoszorúját és az International Poetry Forum svéd díját. Verseit több mint 50 nyelvre fordították le, angol fordítói többek között Robert Bly, Robin Fulton és Samuel Charters. A legjelentősebb európai haikuköltők között tartják számon. A díjat is minden bizonnyal írásban köszöni majd meg.
2007-ben megkapta a kanadai Griffin Trust for Excellence in Poetry életműdíját.
Agyvérzése előtt Tranströmer elismert pszichológus is volt, dolgozott javítóintézetekben, börtönökben, foglalkozott fogyatékosokkal, kábítószerfüggőkkel. Kiváló zongorista, fél kézzel agyvérzése óta is gyakorol.
Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Pilinszky János, Tandori Dezső verseit fordította svédre, Thinsz Gézával együttműködve. 2001-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, 2009-ben részt vett a Budapesten rendezett XXIX. Költők Világkongresszusán.
Tranströmer a stockholmi Södra Középiskolában tanult, majd 1956-ban pszichológia szakot végzett a Stockholmi Egyetemen. 13 éves korában kezdett írni, első verseskötete, a 17 dikter (17 vers) 1954-ben jelent meg. Teljes költészeti termése 1997-ben látott napvilágot angolul New Collected Poems címmel, Robert Fulton fordításában. A Den stora gåtan (A nagy rejtély) megjelenése után a Fulton-féle kötet ezzel kiegészítve újra megjelent The Great Enigma: New Collected Poems címmel 2006-ban. Tranströmer 1993-ban tette közzé rövid önéletrajzát Minnena ser mig (Az emlékek látnak) címmel.
Költőtársai – különösen az átpolitizált 1970-es években – azzal vádolták, hogy hátat fordít a mesterség forradalmi hagyományának, s verseiben és regényeiben nem foglalkozik politikai kérdésekkel. Életműve azonban használja és továbbfejleszti a 20. századi költészet modernista, expresszionista/szürrealista nyelvezetét. A hétköznapi életből és a természetből vett tiszta, látszólag egyszerű képei mély bepillantást engednek az emberi lélek egyetemes aspektusaiba.
Tranströmer és amerikai költő barátja, Robert Bly levelezése az Air Mail című kötetben olvasható.
1990-ben agyvérzés érte, azóta nehezen beszél, de továbbra is alkot. Többször is említették az irodalmi Nobel-díj várományosai között, sokan a legnagyobb svéd költők egyikének tekintik. Elnyerte többet között a Bonnier költészeti díjat, a Neustadt Nemzetközi Irodalmi Díjat, az Oevralids-díjat, a német Petrach-díjat, az Északi Tanács Irodalmi Díját, a Strugai Költészeti Estek Aranykoszorúját és az International Poetry Forum svéd díját. Verseit több mint 50 nyelvre fordították le, angol fordítói többek között Robert Bly, Robin Fulton és Samuel Charters. A legjelentősebb európai haikuköltők között tartják számon. A díjat is minden bizonnyal írásban köszöni majd meg.
2007-ben megkapta a kanadai Griffin Trust for Excellence in Poetry életműdíját.
Agyvérzése előtt Tranströmer elismert pszichológus is volt, dolgozott javítóintézetekben, börtönökben, foglalkozott fogyatékosokkal, kábítószerfüggőkkel. Kiváló zongorista, fél kézzel agyvérzése óta is gyakorol.
Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Pilinszky János, Tandori Dezső verseit fordította svédre, Thinsz Gézával együttműködve. 2001-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, 2009-ben részt vett a Budapesten rendezett XXIX. Költők Világkongresszusán.
2011. október 4., kedd
Október: Az iskolai könyvtárak világhónapja
Kedves Használók!
Szeretettel várunk mindenkit- minden nap valami apró meglepetés, feladat, kiállítás- ez a mi világhónapunk!
Szeretettel várunk mindenkit- minden nap valami apró meglepetés, feladat, kiállítás- ez a mi világhónapunk!
2011. szeptember 30., péntek
Az ember tragédiája
Jankovics Marcell Kossuth-díjas, érdemes művész, rajzfilmrendező, művelődéstörténész, könyvillusztrátor lesz az Országos Széchényi Könyvtár és a Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány „Kalandozások a kultúra és a tudomány világában” című ingyenes előadás-sorozatának következő vendége október 6-án 18 órakor. A neves rendező „Az ember tragédiája” című rajzfilmjének premierje előtt részleteket vetít a filmből, és mesél szerelemről, küzdésről, hazáról, az emberről…
Minden érdeklődőt szeretettel várunk ingyenes rendezvényünkre! Kérjük, részvételi szándékát a pr@oszk.hu címen jelezzék október 4-ig!
Az ember tragédiája rajzfilmen
„Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét?”
Elkészült a talán leghosszabb, legmélyebb mondanivalót hordozó magyar animációs film, amely Jankovics Marcell életművének csúcsa. A művész eredetileg külföldi megrendelésre a Bibliából készített volna animációs filmet Teremtés címmel, ám a munka végleg megrekedt. Ekkor keresett, ahogyan ő fogalmaz, egy másik „nagy falatot”, így jutott eszébe Madách műve. Ma már úgy gondolja, ez volt a szerencsésebb választás. 28 évvel ezelőtt egész estés mozifilmet szeretett volna készíteni a műből, de pénzhiányra hivatkozva elutasították, végül néhány évvel később, 1988-ban kapott a munka megkezdéséhez elegendő anyagi támogatást. Azóta folyamatosan dolgozott, így az elkészült műből most részleteket vetít.
A rendező nem véletlenül választotta előadása címét: „Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét.” (Tizenharmadik szín, Az űr). A küzdés szó nagyon sokszor szerepel a Tragédia szövegében, Jankovics Marcell értelmezésében Madáchnak ez a legfontosabb, a szerelem mellett.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk ingyenes rendezvényünkre! Kérjük, részvételi szándékát a pr@oszk.hu címen jelezzék október 4-ig!
Az ember tragédiája rajzfilmen
„Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét?”
Elkészült a talán leghosszabb, legmélyebb mondanivalót hordozó magyar animációs film, amely Jankovics Marcell életművének csúcsa. A művész eredetileg külföldi megrendelésre a Bibliából készített volna animációs filmet Teremtés címmel, ám a munka végleg megrekedt. Ekkor keresett, ahogyan ő fogalmaz, egy másik „nagy falatot”, így jutott eszébe Madách műve. Ma már úgy gondolja, ez volt a szerencsésebb választás. 28 évvel ezelőtt egész estés mozifilmet szeretett volna készíteni a műből, de pénzhiányra hivatkozva elutasították, végül néhány évvel később, 1988-ban kapott a munka megkezdéséhez elegendő anyagi támogatást. Azóta folyamatosan dolgozott, így az elkészült műből most részleteket vetít.
A rendező nem véletlenül választotta előadása címét: „Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét.” (Tizenharmadik szín, Az űr). A küzdés szó nagyon sokszor szerepel a Tragédia szövegében, Jankovics Marcell értelmezésében Madáchnak ez a legfontosabb, a szerelem mellett.
2011. szeptember 27., kedd
Elhunyt Makovecz Imre építész
Összetéveszthetetlen, egyedi, különleges.
Makovecz Imre a magyar organikus építészet mestere volt. Példaképe Kós
Károly.
Országos hírnevet a paksi templom tervezésével szerzett.
Keze nyomát viseli Dobogókőn a fazsindelyes síház, Siófokon az evangélikus
templom, Makón a hagymaház, vagy Egerben az uszoda, Csíkszeredán a
Millenium templom
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Millenniumi-templom_%28Cs%C3%ADkszereda%29,
http://www.makovecz.hu/31.html), Lendván a színház
http://www.makovecz.hu/24.html, Vargyason a református templom
(http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Vargyasref.jpg&filetimestamp=20070104042530)
Sokfelé a faluházak, csárdák, művelődési házak, könyvtárak.
Forrás:
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/09/27/11/Elhunyt_Makovecz_Imre_Kossuth_dijas_epitesz.aspx
Zalaszentlászló, faluház - könyvtári szolgáltatóhelye
http://www.fgyvk.hu/tersegi/?F%F5oldal:Zalaszentl%E1szl%F3_-_Zalaszentgr%F3ti_kist%E9rs%E9g
Ő tervezte az 1992-es EXPO pavilonját is (http://www.makovecz.hu/23.html).
Építészcsapata legutóbb a kolontári és devecseri vörösipszap-katasztrófa
áldozatainak tervezett lakóházakat.
Gyászoljuk.
Makovecz Imre a magyar organikus építészet mestere volt. Példaképe Kós
Károly.
Országos hírnevet a paksi templom tervezésével szerzett.
Keze nyomát viseli Dobogókőn a fazsindelyes síház, Siófokon az evangélikus
templom, Makón a hagymaház, vagy Egerben az uszoda, Csíkszeredán a
Millenium templom
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Millenniumi-templom_%28Cs%C3%ADkszereda%29,
http://www.makovecz.hu/31.html), Lendván a színház
http://www.makovecz.hu/24.html, Vargyason a református templom
(http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Vargyasref.jpg&filetimestamp=20070104042530)
Sokfelé a faluházak, csárdák, művelődési házak, könyvtárak.
Forrás:
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/09/27/11/Elhunyt_Makovecz_Imre_Kossuth_dijas_epitesz.aspx
Zalaszentlászló, faluház - könyvtári szolgáltatóhelye
http://www.fgyvk.hu/tersegi/?F%F5oldal:Zalaszentl%E1szl%F3_-_Zalaszentgr%F3ti_kist%E9rs%E9g
Ő tervezte az 1992-es EXPO pavilonját is (http://www.makovecz.hu/23.html).
Építészcsapata legutóbb a kolontári és devecseri vörösipszap-katasztrófa
áldozatainak tervezett lakóházakat.
Gyászoljuk.
2011. szeptember 19., hétfő
műKINCSvadászat
Szeptembertől folytatódik az Országos Idegennyelvű Könyvtár biblioterápiás sorozata, a műKINCSvadászat.
A nyári szünetet követően szeptember irodalmi műKINCSe
SZERB ANTAL UTAS ÉS HOLDVILÁG című regénye lesz.
„Utunk irányát magunkban hordjuk”
Időpont: 2011. szeptember 29. (csütörtök) 17 óra
Helyszíne: a könyvtár rendezvényterme Budapest V., Molnár utca 11.
Várjuk továbbra is a régi és új műKINCSvadászokat, azaz azokat, akik szellemük, lelkük felfrissítésére az irodalom erejét is igénybe szeretnék venni.
A korábbi foglalkozásokról összefoglalót és képeket talál az OIK blogjában és archívumában, illetve a
műKINCSvadász facebook-oldalon. A foglalkozásokat Sóron Ildikó biblioterapeuta, a könyvtár munkatársa vezeti.
Információ: 1/318 3688/303-as telefonszámon illetve a soron.ildiko@oik.hu e-mail címen kérhető.
Bennünk vérré válik az irodalom!
A nyári szünetet követően szeptember irodalmi műKINCSe
SZERB ANTAL UTAS ÉS HOLDVILÁG című regénye lesz.
„Utunk irányát magunkban hordjuk”
Időpont: 2011. szeptember 29. (csütörtök) 17 óra
Helyszíne: a könyvtár rendezvényterme Budapest V., Molnár utca 11.
Várjuk továbbra is a régi és új műKINCSvadászokat, azaz azokat, akik szellemük, lelkük felfrissítésére az irodalom erejét is igénybe szeretnék venni.
A korábbi foglalkozásokról összefoglalót és képeket talál az OIK blogjában és archívumában, illetve a
műKINCSvadász facebook-oldalon. A foglalkozásokat Sóron Ildikó biblioterapeuta, a könyvtár munkatársa vezeti.
Információ: 1/318 3688/303-as telefonszámon illetve a soron.ildiko@oik.hu e-mail címen kérhető.
Bennünk vérré válik az irodalom!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)