A török város közgyűlése F. Tóth Tibornak, a Magyar-Török Baráti Társaság alelnökének kezdeményezésére a Rákóczi Múzeum mögötti utcát nevezte el Mikes Kelemenről.
F. Tóth Tibor az MTI-nek elmondta, hogy a budapesti Magyar-Török Baráti Társaság alelnökeként az elmúlt évtizedekben nagyon jó baráti és kulturális kapcsolatot sikerül kialakítaniuk a rodostói vezetőkkel, értelmiségiekkel, Erdogan Erken magyar tiszteletbeli konzullal és Günes Gürselerrel, a Rodostói Magyar Baráti Társaság elnökével. A Mikes Kelemen utca gondolata már az elmúlt évben felmerült a rodostói Cseresznye Fesztivál keretében megrendezett Magyar Napon. Decemberben levélben kereste meg Adem Dalgic polgármestert, aki támogatva terjesztette a javaslatot a közgyűlés elé.
A tervek szerint a június 19-én megrendezésre kerülő Magyar Nap keretében a Mikes Kelemen utcában a Rodostói Magyar Baráti Társasággal együtt emléktáblát fognak elhelyezni. Györfi Sándor Munkácsi-díjas szobrászművész készít el egy Mikes Kelemen reliefet bronzból, amelyet az emléktáblán a mester adományaként helyeznek majd el.
A Mikes Kelemen utca avatásával egybekötve ismételten könyvbemutatót tartanak, ezen Hermann Róbert, Joó András, Mészáros Kálmán, Seres István szerzők tollából a Török menedékjogot kapott magyar emigránsok rövid életrajzi összefoglalója című, a rodostói és a budapesti baráti társaság közös gondozásában török és magyar nyelven kiadott kötetet mutatják be. A kötet része annak a könyvsorozatnak, amelyben az önálló kötetek a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Zrínyi Ilona, Kossuth Lajos életét ismertetik török, illetve török és magyar nyelven – hangoztatta F. Tóth Tibor.
A rodostói társaság előkészítő szervezést folytat egy Mikes-konferencia megtartására is.
Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc fejedelem hűséges híve 1761. október 2-án hunyt el pestisben, a törökországi Rodostóban (ma Tekirdag). A Zágonban, 1690 augusztusában született Mikes tanulmányait a kolozsvári jezsuita kollégiumban végezte 1700 és 1707 között, itt alapozta meg latin műveltségét. Tizenhét évesen került a fejedelem szolgálatába, akit elkísért lengyel, francia majd török földre is, végig kitartott mellette az emigrációban.
Mikes a korai felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja, Rodostóban francia nyelven megjelent jelentős műveket fordított magyarra, és itt írta fiktív leveleit képzeletbeli nénje, P. E. grófnő számára Konstantinápolyba. A Törökországi levelek címmel 1794-ben megjelent Leveleskönyvet később török és több idegen nyelvre is lefordították. A Leveleskönyv irodalmi értékén túl a bujdosó magyarok rodostói életének hű krónikája is egyben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése