Posted: 15 May 2012 02:48 AM PDT
PopUp
A „Ripsz – Ropsz” felépített könyvtár, avagy a tudás kis mozgalma.
Ez az esős keddi nap Brooklyn-ban ugyanúgy kezdődött, mint máskor. Elindultam otthonról, aztán a földalatti felé vettem az irányt, és Manhattan-be igyekeztem, amikor két ember mellett haladtam el egy buszmegállóban, ahol ingyen könyveket és kávét ajándékoztak. New York City lakosaként úgy nőttem fel, hogy lehajtott fejjel kell az utcán közlekednem, gyors iramban sietve, azzal az eltökélt szándékkal, hogy elérjem a célomat. Azonban a könyvekkel megtöltött bútorok színei és ennek a két embernek a kedvessége abban a hagyományos buszmegállóban Brooklyn-ban, megállásra késztetett. Későn kapcsoltam, de örültem, hogy megálltam.
Ezen a napon, azaz május elsején, amit sokan ünnepelnek, a tiltakozó aktivisták azért gyűlnek össze szerte az országból, mert azt remélik, hogy friss életet lehelnek a Foglaljuk el a Wall Street-et Mozgalomba. 500-an gyűltek össze a Bryant Parkban, és 300-an a Brooklyn hídon. Ez a két aktivista viszont Brooklyn-ban úgy döntött, hogy nem vesz részt a tiltakozásban, inkább más módon akarja a változást.
Margaret, a munkanélküli könyvtáros, és Adam, aki építész és munkát keres, elhatározták, hogy megalapítják a „ripsz-ropsz” felépített könyvtárat. Az ötlet egyszerű. Gyűjts össze minél több adományozott könyvet (ők a Foglaljuk el a Wall Street-et Könyvtárból hoztak könyveket), továbbá az utcáról szerezz bútorokat, amiket színesre befestesz, hozz kávéscsészéket, és mindezeket rakd ki olyan városi környezetbe, ahol közösségek fordulnak meg. Odafigyeltek a helyszínek kiválasztására, hogy felvidítsák az embereket, nemcsak a festékkel és a színekkel, hanem a tudással is. Máris kész a „ripsz-ropsz” felépített könyvtár.
Mikor elhaladtam emellett a korábban sivár buszmegálló mellett, ami most a tudás színes helyszíne lett, nagyon elámultam. Az emberek folyamatosan megállnak, és megragadnak egy könyvet, vagy éppen megisznak egy csésze kávét. A legtöbben, akik még sosem találkoztak egymással, azok is alkalmi beszélgetésbe kezdenek. Amikor leültem, és beszédbe elegyedtem ezzel a két lelkes aktivistával, az Amerikai Álomra gondoltam. Ez az álom sokak számára különböző, de ebben a pillanatban arra jutottam, hogy ez több, mint gazdagnak lenni és „arra törekedni”. Mostanra felismertem, mi is volt ez … mindannyiunk képessége, hogy meg tudjuk változtatni mások életét.
Itt volt két ember, akik otthon aggódhattak és kétségbe eshettek volna amiatt, hogy nincs munkájuk, helyette inkább kijelentették, hogy az igazi csatatér a közvetlen közösségükben, rögtön az utcán kezdődik, ahol mindennapjaikat töltik. Hisznek a változásban, és felismerték, hogy a változás legfontosabb része a tett, amit végbeviszel, nem számít, milyen nagy, vagy kicsi. Ez a két bizonytalan sorsú mártír rájött, hogy a jövőt nem értük, hanem általuk írják. Ha nincs munkád, az nem azt jelenti, hogy nem tudsz változni, vagy változást okozni. Nagyon büszke voltam rá, hogy láthattam a két legjobb amerikait, mindjárt a lakhelyem mellett. Nagy esélyt látok a jövőjükben, és azokéban, akiket megérintenek.
Szántam rá időt, hogy interjút készítsek velük, és eme rövid interjúból kiderül, hogyan lehet a körülményektől függetlenül változást véghezvinni.
Forrás: http://www.huffingtonpost.com/ryan-mack/the-pop-up-librarya-mini-_b_1470544.html
Fordította: Molnár Szilvia
